a masszázsfogásokkal kiváltott mechanikai ingerek hatására a bőr hámrétegében és a alatti kötőszövetben, valamint a harántcsíkolt izomzatban, és a mélyebben elhelyezkedő szövetekben is funkcionális változások jönnek létre. A sima izomrostok ellazulnak, hajszálerek kitágulnak, fokozódik a nyirokkeringés és a vénás visszaáramlás, ezáltal könnyebbé válik a szív munkája. A sejtfal áteresztő képessége megnövekszik, javul a szervezet méregtelenítése, az anyagcsere felgyorsul.

A közvetett úton kialakuló távhatások reflexes irányítás révén változtaják meg a megfelelő szerv funkcióját. A svédmasszázs különböző fogásai a bőr, a kötőszövet és az izomszövet stimulálásán keresztül fejtik ki helyi és távolhatásaikat.

Az izmokban felhalmozódott anyagcseretermékek feldolgozását és kiürülését meggyorsítja, ezáltal a kifáradt izomcsoport működési funkciói gyorsabban térnek vissza. Az izmok rugalmasabbak és terhelhetőbbé válnak. Megszüntethető a fáradságérzet, javul az izmok oxigén allátása. A fokozott tónusban levő izmokat ellazítva a masszázs hatására egyensúlyi állapot áll be, ami a mozgást harmonikusabbá, a gerinc és ízületek terhelését egyenletesebbé teszi. Az ízületek jó működését a környéki szövetek kielégítő keringése és táplálása tartja fenn.

A masszázs mechanikai ingereket közvetít a bőr és az alatta lévő szövetekre, helyi vérbőséget idéznek elő. A masszázsfogások által kiváltott váltakozó nyomás az erekből a vért a szív felé hajtja, ezáltal az áramlás felgyorsul, ami a szív tehermentesítéséhez vezet. A visszerekben a vérnyomáskülönbség megnövekszik. A nyirokkeringés áramlása felgyorsul.

A masszázs ingerli a bőrben és a bőr alatt található idegvégződéseket, innen az ingerület az idegközpontba jut , ahonnan reflexek útján hoz létre változást a szövetek és szervek különféle funkcióiban. A vendég megnyugszik, relaxált állapotba kerül, mentálisan terhelhetőbbé válik.